A háborúk áldozataira emlékezni szívből, a lélek mélyéből már csak az idősebb korosztály tud, hiszen nekik vannak még személyes emlékeik és olyan rokonok, szomszédok, ismerősök, akiknek részük volt a háború zivataros éveiből.
A fiatalabbak már csak olvasmányaikból, a történelemkönyvekből és a család idősebb tagjai által elmesélt történetekből ismerhetik meg azokat a szörnyűségeket, amelyek a világégések alatt történtek.
A Tósokberéndért Egyesület Nótaköre. Bal szélen Geri Gyula, az egyesület elnöke
Minden évben van egy nap: a Hősök napja, amikor különböző korosztályok emlékeznek azokra, akik vérüket adták, azért, hogy ma békében és szeretetben élhessünk – fogalmazott Geri Gyula, a Tósokberéndért Egyesület elnöke május 26-án a Hősök emlékművénél a katolikus általános iskola előtti Dísz téren.
Az első világháborúra emlékezve a szónok elmondta, hogy „Egy nemzedék holt ki az emberiségből. Nyugszik temetőben ... De hol, melyik táján a világnak, melyik, ma már jeltelen, behorpadt sírban? Van-e virág vagy vadrózsabokor a sírotok felett...? Eljár-e arra, tifelétek a magyar rónák zokogó szava, amikor így május utolsó vasárnapján felétek sóhajtjuk a fájdalom nehéz szorongását... Ki tudja azt? Ki tudja azt... Benneteket idézünk, rólatok szól ma minden virág, amit a virágos május kibontott méhéből... Régi mondás, hogy fegyverzajban hallgatnak a múzsák.”
A megrendítő emlékezés befejezéseként hangsúlyozta, hogy „Történelmünk minden korszakát hőseink áldozatkészsége, vitézsége ragyogta be és nélkülük már rég ki tudja hol lennénk? Lennénk-e? Hiszünk abban, hogy eljön a kor, amikor egyetlen embernek sem kell majd soha többé háborúba mennie! Hiszünk az emberekben, akik előttünk jártak. Emlékezünk rájuk… Az első és a második világháború borzalmai ébresztették rá Európa népeit, hogy nem egymás ellen harcolni, hanem egymással összefogni kell. Így talán a hősök halála nem volt hiábavaló. Tanuljunk belőle!”
Rieder András képviselő elhelyezi a megemlékezés virágait a talapzatnál
A tósokberéndi megemlékezésen az egyesület nótaköre világháborús dalokat énekelt Csorba Tamás harmonika kíséretével. Többek között a Szél viszi messze a fellegeket, felettünk lángol az ég! Ez a romantikus keserű dal idézte a katonáink fájdalmát. A nótakör szép küldetést vállalt, amikor minden évben más, elfeledett katonadallal emlékezik a település áldozataira.
Az is szép gesztus a nótakör részéről, hogy idén is, mint minden évben név szerint felsorolták a tósoki és a tósokberéndi áldozatok nevét. Mindezt azért is teszik, mert az emlékművön nem szerepel minden áldozat neve.
Az egyesület képviseletében Jáger Sándor és Csendes Róbert koszorúzott
Az ünnepségen a Holokauszt 80 emlékév keretében a tósoki Róth kereskedő családról emlékezett meg Csendesné Bosits Éva. A házaspárt1944 júniusában hurcolták el. A férjnek (Róth Lipót Pál) esélye sem volt, mert augusztus közepén már a halottak között szerepelt a neve Auschwitzban. A feleség Róth Lipót Pálné Kollin(Vajda) Sarolta október közepén Gdanszkban vesztette életét. A sors igazságtalansága, hogy a férj végig harcolta az első világháborút. Számos kitüntetéssel tért haza. Hiába hozott dicsőséget hazájának, mégis a holokauszt áldozata lett.
Az ünnepség végén a megemlékezés virágait helyezték el az emlékműnél. Rieder András önkormányzati képviselő és felesége, valamint Csendes Róbert és Jáger Sándor, a Tósokberéndért Egyesület képviseletében koszorúzott. Többen néhány szál virággal emlékeztek a település hőseire, áldozataira.
Fotó: Györkös
