A Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár verskoncerttel örvendeztette meg a közönséget április 11-én. Dobos László, a BlackBirds, a Lila Keszeg Zenekar, valamint az FG-4 Illés és Fonográf együttes énekes-gitárosa, megszólaltatta a nagy költők ismert és kevésbé ismert verseit. Az FG-4 együttes két hét múlva lép fel városunkban.

Dobos László magyar tanár, zenész

Az előadó munkái többször nyertek elismerést pályázatokon: 2017-ben a Mária Rádió dalpályázatán Arany minősítést ért el Ady Endre: Az Úr érkezése c. versére írott megzenésítésével. 2021-ben a Janus Pannonius Díj Alapítvány zenei pályázatán II. díjat nyert Janus Pannonius: Búcsú Váradtól c. versének megzenésítéséért. 2023-ban a Petőfi Felhő Projekt című pályázaton pedig két Petőfi versre írott zenéjével nyert, mely alkalomból megjelent második szólóalbuma Mig állni látszék az idő címmel, hat Petőfi dallal. A pályázatok nyertes dalait is bemutatta az este folyamán.

 A kulturális-zenei programra nagy volt az érdeklődés. A közönség jó hangulatú koncerten vehetett részt a kiállítóteremben.

 2016-ban Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című kötetének verseire írt dalokból szólólemezt jelentetett meg És látom Őt… címmel. Ezen 18 vers megzenésített változata szerepelt, melyből néhányat eljátszott László. Érdemes tudni erről a ciklusról, hogy egy kisgyermek szavaival, gondolataival mesél a költő.

Dobos László a saját, megzenésített verziójában adta elő a verseket, függetlenül attól, hogy esetleg más zenekar megzenésítette már az adott művet. Dalait különböző stílusokban, popos, rockos, népies, illetve klasszikus hangvételben hallhatták az érdeklődők. Az előadó stílusát könnyedség, kedvesség és humor határozta meg a résztvevők felé. Mint mondta, az ember, ha egyedül van, feltalálja magát és cipőre szerelhető csörgődobot – hiszen a név kötelez - használ a zenéléshez.

Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Balassi Bálint, Janus Pannonius, Ady Endre, Nagy László és a születésnapos József Attila megzenésített verseit adta elő az est folyamán, melyek között szerepeltek istenes és szerelmes versek, de még gyerekeknek íródottak is.

84 évesen kevesen fognak osztálytalálkozó szervezéséhez, de a Tósokberéndi Állami Általános Iskola 1954-ben végzett egykori diákjai bátorsággal, elszántan megpróbálkoztak vele. Horváth István hívó szavára Molnár Teréz közreműködésével 2024. március 23-án kitárult előttük a Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda kapuja Rieder András igazgató jóvoltából.

A 24 fős osztályból már 14-en nem élnek: Barabás Endre, Buzder Erzsébet, Ertl István, Fejes Árpád, Fejes Erzsébet, Gáspár Irén, Hoffmann József, Illés Ernő, Lenorits Antal, Nagy Lajos, Palotai Béla, Szita József, Újvári László, Zsirai László. Öten, többnyire a betegségük miatt nem tudtak eleget tenni a meghívásnak: Barabás Béla, Farkas Lenke, Jánoshegyi Sándor, Kirchner Katalin, Mátyás Mária.

Nagy örömünkre teljes szellemi frissességgel megérkezett Ertl Margit, Gőgitz Margit, Horváth István, Molnár Teréz és Szalai Mária.  

Az iskola kápolnájában öten: Ertl Margit, Molnár Teréz, Horváth István, Gőgitz Margit és Szalai Mária

A kötelező névsorolvasás előtt elhangzott Horváth Magda tanárnő Tósokberéndről írt verse. Meggyújtották a megemlékezés lángját az eltávozott társak emlékére, majd kis iskolatörténetben méltatták Horváth István igazgató iskolamegmentő munkáját, amelynek eredményeként ugyan átépítve, de meghagyva az alapokat napjainkban fénykorát éli az iskola Rieder András és kollégáinak köszönhetően.

Megállapítható: nem látszik meg rajtuk a 84 év

A jelenlévők bejárták az újjáépített iskolát, majd az emlékek mély kútjából kimerítették a sajátjukat. Nekik már emlékeik vannak a második világháború időszakából. 1946-ban még külön iskolában kezdtek a reformátusok és a katolikusok, majd a 1948-ban államosították a felekezeti iskolákat, így ezidőtől fogva együtt jártak már mind a 24-en. Az ő idejükben épült az egykori tósoki temető helyén az új iskola két tanterme, amely 1951-ben újabb tanteremmel bővült, ekkor a katolikus kis iskolával együtt öt tanteremben folyt a tanítás. A református iskola helyén pedig 1952-ben állandó óvoda nyitotta meg kapuit az apróságok számára. 1954-től középiskola várt néhányukra, közülük a jelenlévő Horváth István mérnök lett. Hárman 1956-ban 16 évesen disszidáltak. Fiatalként átélték az 56-os forradalmat, 50 évesen a rendszerváltást, napjaink felkavart valóságában pedig próbálnak eligazodni.

A jelen komfortos világában szívesen emlékeztek az olajpadlós, füstös osztályteremre, ahova minden reggel vitték a fűtenivaló hasított fát, az első tanítójukra Farkas Lászlóné Sári tanító nénire, Kundermann Béla tanár bácsira, aki felsőben volt az osztályfőnökük. De visszatekintettek a színdarabokban való szereplésekre, a mozi színpadán, és a csaliti mulatságok madárfüttytől hangos öreg fáira, a majálisok rigóreptető harmonikaszójára…Közben előkerültek az otthon gondosan összeválogatott fényképek, amelyek a fiatalságukat idézte.

A megterített ünnepi asztalt közben megtöltötték a finom sütemények, a kedveskedő virágok, a 70 év emlékére készült képeslap és az erre az alkalomra palackozott felcímkézett Somlói bor is.

Mi fiatalabbak pedig köszönjük az élményt és további jó egészséget kívánunk az egykori öregdiákoknak.

 Fotó: Somosiné György Mária

Az ajkai Bogáncs gyermekkönyvtár szolgált helyszínéül a vetítéssel egybekötött történelmi témájú beszélgetésnek március 26-án. Benkő László nyugdíjasként publikált először és azóta is fáradhatatlan, rendkívül termékeny regényíró. Eddig összesen 68 kötete jelent meg, melyek elsősorban a magyar középkorról, illetve neves személyiségekről íródtak. Az idén 70 éves Ajkai Városi Könyvtár vendégével Simon Judit beszélgetett.

Az író orosz-latin szakon érettségizett, felsőfokú tanulmányait katonai főiskolán és az ELTE bölcsészettudományi karán végezte. 2004-ben jelent meg az első könyve. Tagja az Írószövetségnek.

Benkő László részletesen beszélt íróvá válásának folyamatáról, ami középiskolás korában novellák írásával kezdődött. Elmondta, hogy Passuth László (1900-1979) nagy hatással volt rá, akivel személyesen is találkozott. Tőle tanulta, hogy az írói hivatás magányos foglalkozás, ami az évek alatt be is igazolódott számára. Ernest Hemingway (1899-1961) egyedi stílusú írásaiból is sokat tanult.

A könyvek mellett a dramaturgiailag jól felépített filmeket is javasolja azoknak, akik az írói pályával szimpatizálnák. Ezek közül kiemelte a Távol Afrikától és a Casamblanca című alkotásokat.

A találkozó iránt nagy volt az érdeklődés, amin az általános iskolásoktól kezdődően a nyugdíjas korosztályhoz tartozókig szép számmal vettek részt.

A nyugdíjas pedagógus minden megjelent könyvéről beszélt a hallgatóságnak, mint a Tatárjárás, a Honfoglalás, a Zrínyiek, vagy éppen Balassi Bálint. A beszámolójában érdekességeket osztott meg Mátyás királyról és törvénytelen fiáról, Corvin Jánosról. (Mátyás valóban igazságos volt, ha ezt úgy értjük, hogy mindenkivel egyformán volt kőkemény.)

Benkő László tudatosan törekszik arra, hogy regényes formában mutassa be a történelmet, melyek hiteles adatokra, anyagokra épülnek. Az olvasó úgy tudja beilleszteni magát az adott kor történetébe, hogy közben kikapcsolódhat, és nem azt érzi, hogy az egy tananyag. Az író célja az ismeretterjesztés mellett a szórakoztatás is. Azoknak az embereknek ajánlja a könyveit, akik a napi munkájuk után szeretnének kikapcsolódni, mégis történelmileg hiteles olvasmány kerüljön a kezükbe. Ennek érdekében személyesen ellátogatott és felfedezte azokat a helyeket és helyszíneket, melyek az adott személy, vagy kor leírásában, megértésében segítették.

Elmondta, hogy életregényekkel nagyon szívesen foglalkozik, élvezetes volt számára például Zrínyi Ilona életrajzának megírása. A nehéz női sorsok közel állnak az érdeklődéséhez, női, írói álneveken írt korábban romantikus regényeket.

A könyvek a könyvtárból kölcsönözhetőek, illetve megvásárolhatóak Ajkán a könyvesboltban.

A legközelebb találkozóra április 16-án kerül sor, melyre Gárdos Pétert kérte fel az ajkai könyvtár egy beszélgetésre

Még jó néhányan élnek a Kossuth park környékén az Óvárosban, akik az új lakások első lakói között költöztek a lakótelepre 60 évvel ezelőtt. Idővel nagyon jó közösség alakult ki, akik a Keravill (Kerékpár, Rádió és Villamossági Kereskedelmi Vállalat) környékén találkozgattak és alakítottak ki jó barátságokat.

Napjainkban pedig Dorner László alpolgármester tartja életben a jószomszédságokat. Évek óta szervezi a karácsonyi ünnepségeket, a kirakat tárlatot. 2024. március 27-én nagyszabású húsvétváró, húsvétoló összejövetelt szervezett itt a lakótelepen, ahol a fizetőeszköz a mosoly volt. Ennek okán sokan érkeztek más városrészekből is és temérdek programot láthattak és lehettek részesei ezen a szép tavaszi napon az eseményeknek, ahol Schwartz Béla polgármester átadta az 1190-es és az 1191-es számú beruházást. Az eseményen jelen volt dr. Horváth József alpolgármester, Ráczné Németh Csilla és Pákai Péter önkormányzati képviselő.

Dorner László köszöntőjében hálásan felsorolta a közreműködőket, a segítőket, a barátait. Majd elsőként a Vizikék Óvoda vezetője dr. Balatinczné Németh Mónika a húsvéti hagyományok sorát idézte fel és a Gumimaci Tehetséggondozó program apróságai nagyon kedves tavaszváró táncot mutattak be Borosné Lampért Zsuzsanna és Krützner Márta óvodapedagógusok betanításában. (Reméljük, hogy a vékony ünnepi ingbe öltözött gyerekek nem lettek betegek.)

A kicsiket az Ajka-Padragkút Táncegyüttes műsora követte Ramasz László vezetésével. Kisebbek és a nagyobbak nagyon szép programot adtak elő. Az apukák, anyukák méltán lehetnek büszkék a gyermekeikre. Műsoruk után táncházat tartottak, ahol a jelenlévő gyerekek és a szülők is ropták.

Közben a parkban felállított ugráló várat birtokukba vették a kisebbek. Az Ajkai Képzőművészeti Egyesület kreatív foglalkozást tartott, az általuk készített húsvéti díszeket az ünnepek alatt meg lehet tekinteni a parkban. Az Üveges Nyugdíjas Klub finom süteményeket, a Dorner öntöde főtt sonkát, kalácsot, mustárt és italt kínált. Lehetőség volt légpuskával tojásra, illetve az azt tartó pálcikára lőni és a Horváth Csaba jóvoltából hajtogatott színes lufival gazdagodni, Horváthné Lipthay Anita arcfestésével megszépülni.

Kitelepült a Lovas Irén vezette Molnár Gábor Műhely Alapítvány a saját készítésű kézműves termékeikkel. Lohn Ágota festőművész rendkívül kreativitásának az eredményeként festmények, dekupázs technikákkal alkotott dísztárgyak sorát lehetett megvásárolni, amellyel az alapítványt támogatta az, aki vásárolt belőlük. Szabó Marianna rehabilitációs tanácsadó vezetésével szőnyegek, fonott dísztárgyak, kosarak, párnák és húsvéti koszorúk szerepeltek a kínálatban.  A darabok elkészítésében a foglalkoztatottak is tevékenyen részt vettek. Minden elismerésünk ezért! (Aki szeretne vásárolni a szebbnél szebb darabokból az, az alapítványnak helyet adó épületben megteheti a Móra F. utca 30-ban.)

Dorner László ismét bebizonyította, hogy sok jóakaratú ember csodákra képes, ha összefog és önzetlenül a közösség javát szolgálja. Csak gratulálni tudunk mindehhez, azt meg külön köszönjük, hogy az alpolgármester felhívta a hallgatóság figyelmét a Szó labor blogra, amelyet néhány ajkai, a városért dolgozó lokálpatrióta működtet a közösségi médiában.

Kis időutazást teszünk 1957-ig, amikor is a község vezetői az Ajka és Tósokberénd közötti üres területre 300 bányász lakást terveztek. Rekord idő alatt még abban az évben 265 lakás el is készült. A Liliom utcára terveztek óvodát, iskolát, különféle boltokat és orvosi rendelőt is, amelyek akkor nem valósultak meg. Később viszont elkészült az óvoda és az ABC áruház. Napjainkban pedig a területet a lakók kapták meg, és mint Liliom Közösségi Park került be a köztudatba.

Benépesedett a Liliom park. A Zöldikék óvoda apróságaira és az óvónénikre mindig lehet számítani

Dorner László önkormányzati képviselő, alpolgármester ebben a zöld övezetben szervez évek óta a közösségi rendezvényeket. Idén március 26-án a Bányásztelepi húsvétot, amelyre a csípős hideg ellenére sokan érkeztek közelről és távolabbról egyaránt. Barátai közreműködésével változatos programot állított össze. Volt kézműves foglalkozás tojás festéssel az Ozorai házaspár jóvoltából. Ismét sikere volt a lufihajtogatásnak és páratlan arcfestések is készültek a Horváth házaspár kreativitásának köszönhetően. Az ilyenkor hagyományos „tojáslövészet” idézte fel a régi időket. A férfiak a Dorner öntöde jóvoltából italokat és sonkát kínáltak mustárral, kaláccsal. A Bányász Hagyományápoló Klub és az Üveges Nyugdíjas Klub asszonyai finom süteménnyel fogadták a vendégeket. Közben a gyerekek a légváron ugrándozva melegedtek ki a hidegben. Az eseményen részt vett Schwartz Béla polgármester és Rieder András önkormányzati képviselő.

A locsolkodás kedves színfoltja volt a műsornak

Dorner László köszöntője után Marton Lívia a Zöldikék óvoda óvodavezető helyettese felidézte a húsvét hagyományát, beszélt az ünnep fontosságáról a családok életében, majd Erdősi-Török Dórával közösen az óvoda Táltos tehetségműhely apróságainak a kezét fogva gyerekdalokra összeállított koreográfiával fakasztották mosolyra a megjelenteket. A műsoruk csúcspontja a húsvéti locsolkodás és a tojás viszonzása volt. Ezen a napon is bemutatták angol tudásukat az apróságok. Láthattuk, hogy karácsony óta milyen sokat fejlődtek az ovisok Székely-Krózser Judit lelkes betanításában.

Nagy volt a sürgés-forgás a sütemények körül

A gyerekek jutalma, húsvéti édesség volt, amelyet Dorner Lászlóné Edit kínált a résztvevőknek. A műsort követően baráti beszélgetések mellett a gyerekek szorgalmasan kreatívkodtak. A felnőttek ízlelgették a finomságokat. A Lufi bohócnak ismét sok dolga akadt. Sokan kértek a színes lufi nyusziból, amely nélkül egy apróság sem tért haza.

Dorner László ismét büszke a közösségekre, a segítőkre, a barátaira, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a kedves nagyhéti ünnepvárás.

Évekkel ezelőtt Szélessy Balázs és Kustos Gábor beszélgetésének az eredményeként született meg az együttes alapításának a gondolata. Az idő múltával meggyőződhettek róla, hogy remek volt az elképzelés, hiszen egyre nagyobb közönség előtt bizonyították, hogy igény van a zenéjükre. Időközben a Bodza nevet választották maguknak és intézmények, civil szervezetek karolták fel őket és biztosítottak helyet a bemutatkozásra. Hamarosan bekerült a köztudatba, hogy van egy zenekar Ajkán, amely – többek között – költő nagyságaink megzenésített verseit adja elő. Közben elreppent tíz év, amely alkalmat adott egy összegző válogatás bemutatására.

Szuper volt! Az együttes is megköszönte a közönségnek

Így 2024. március 23-án a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében több, mint 120 perces műsort állítottak össze. Az együttest és a közönséget Fülöp Zoltán önkormányzati képviselő köszöntötte. Méltatta a Bodza együttes elért eredményeit, Ajka város kulturális életében betöltött egyre fontosabb szerepét. Az eseményen részt vett Dorner László alpolgármester és több önkormányzati képviselő.

A széksorokban helyet foglalt Solymos Antal (Tóni) zenész, gitáros, énekes is, aki gitáron, hegedűn és nagybőgőn egyaránt megtanult játszani. 1961–63 között a Benkó Dixieland Band tagja volt. 1965-től az Express együttes frontembere. Legismertebb daluk az 1977-es Harmónikás. (Wikipédia) Elhagyva Budapestet a Bakony kis településén Pénzesgyőrben telepedett le. Baranyai Ferenccel kötött barátsága révén jött el a koncertre.

Ők heten kezdték...

A műsort Szélessyné Pfening Zsuzsanna konferálta, aki a kezdetektől az együttes ügyeinek a szervezője. Mindent tud a zenekarról és ez alkalommal számos információt megosztott a közönséggel. Megköszönte minden támogató, segítő közreműködését, amellyel hozzájárultak a Bodza eddigi sikereihez.

A tíz évet tíz zenekari tag foglalta össze: Balassa Balázs, Baranyai Ferenc, Battyányi-Nagy Annamária, Bukovics-Marton Noémi, Kustos Gábor, Nagyné Balassa Szílvia, Strang Zsanett, Szűcs Tamás, Tóth Csaba és a zenekar vezetője Szélessy Balázs. (Néhányan nem tudtak részt venni az eseményen.)

A blues zene sem maradt ki a műsorból

A nagyérdemű több megzenésített József Attila és Petőfi Sándor költeményt hallhatott, de például a teljesség igénye nélkül Földes László, Bródy János, Beck Zoli, Bartos Erika dalai is megszólaltak. Az együttes „házi költője” Ország-Kónya Júlia verseit a zenekar saját megzenésítésében hallhatta a közönség. Több, mint 20 zeneszámot adtak elő az est folyamán, nagy sikert aratva, amely a felhangzó vastapsból, a hangulatból volt lemérhető.

Örvendetes, hogy ebben az összezavarodott világban Ajkán van igény az olyan zenére, amely elgondolkodtat, megörvendeztet, mosolyra serkent, amely a gondosan kiválasztott szövegeknek, a remek hangszeres tudásnak, a zenekar kisugárzásának köszönhető.

A Bodzások egy kellemes estét szereztek az ajkaiaknak

S, hogy mi a titkuk? – Az, hogy nincs titok, hiszen a tagokat ismerik a városban. Van, akit több, mint fél évszázada, mást a születése óta vagy mióta a Bodzában muzsikál. Mondhatni, hogy egy több generációs család a zenekar, akik egyéni előadásmódjukban ismertették meg az ajkaiakkal a Fellegajtó nyitogatót, a Jut az embert, a Bájolót, de a Mondhatsz még egy szót: Többé már nem fáj a fájdalom könnyfakasztó szövegét.

Hálásak vagyunk mindezért a zenekar egykori és jelenlegi tagjainak. Köszönjük és további sikeres tíz évet kívánunk!

Visszapergették az idő kerekét a Jubilate Női Kar hölgyei március 20-án a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében, amikor a megalakulásuk 10 éves évfordulója alkalmával ünnepi műsort adtak.

Az ünneplő kórus a VMK lépcsőjén

Az eseményen Ajka Város Önkormányzata nevében Dorner László alpolgármester vett részt, aki méltatta a kórus tevékenységét, szerepvállalását a város kulturális életéből. Hangsúlyozta, hogy bármilyen programra hívják a kórust mindig megtalálják a módját, hogy eleget tegyenek a felkérésnek. Tevékenységüket emléklappal köszönte meg az alpolgármester, majd Hartinger Nándorné karnagy és Vörös Jánosné, a kórus állandó kísérője virágcsokrot vehetett át. A művelődési központ igazgatója Bábics Valéria  Babits Mihály gondolataival köszöntötte az ünneplő kórust:

„Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”

A szeretet muzsikája című Aranyosi Ervin verset Hóborné Nemes Márta mondta el.

Hartinger Nándorné, Bábics Valéria, Dorner László és Vörös Jánosné

Majd elkezdődött az időutazás, amikor a technika vívmányát felhasználva visszatekintettek az elmúlt évtízed történéseire, az elért eredményeikre. A kórus nevében Hoffmann-né Kovács Edit kalauzolta a nagyérdeműt. Óriásvászonra kivetített fotók és videofelvételek tanúskodtak mozgalmas életükről a kezdetektől napjainkig.

A Jubilate Női Kar tagjainak többsége a 2014-es megalakulás előtt a Forrás Női Karban énekelt, erről az időszakról és az elért eredményekről is megemlékeztek. A kiválás után a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár fogadta be a kóristákat és adott próbalehetőséget a számukra. A megalakulás évében már több fellépésük volt itthon és külföldön is. A karnagy rendkívüli aktivitásának köszönhető, hogy fesztiválok, kórustalálkozók (Sankt Michael, Graz, Garda vidéke, Bled, Baden, Pétfürdő, Budapest, Veszprém…), templomi hangversenyek (Keszthely, Sümeg, Hévíz, Lébény, Balatonfüred, Bécs, Sitke, Révfülöp, Kőszeg, Máriabesnyő, Grábóc, Eger…) és kórustáborok (Balatonszepezd, Sitke, Balatonfüred, Zalakaros, Agárd) állandó résztvevői voltak évente 20-30 fellépéssel.

Rendkívüli megtiszteltetésben volt részük, amikor énekelhettek az eisenstadti Haydn-teremben és a bécsi városháza dísztermében.

Repertoárjukban komoly és könnyed muzsika is szerepel, amelyek szinte minden műfajt magába foglalnak. Arra törekednek, hogy mindig az alkalomhoz illő zenét szólaltassák meg.

Úttörő kezdeményezések fűződnek a nevükhöz, ilyen a Kórusfarsang, a Zenés esték, a Tavaszi hangversenyek Padragkúton és az Adventi énekek az Agorán és Padragon.

Számmisztika szerint a 21-es szám a nyerő! Valóban!

A könnyedebb slágerzene, filmzene, musical stb. mellett, számos komolyabb mű is szerepel a programjukban, így minősítő fesztiválokon is eredményesen szerepeltek. A Keszthelyi Dalünnepen arany minősítésben részesültek. A Mária Rádió II. Kórusversenyén bronz és ezüst minősítést kaptak. A RIVA DEL GARDA kórusversenyen és fesztiválon ezüst minősítés X. fokozatát érték el.

Mint, ahogy Dorner László alpolgármester is utalt rá Ajka város ünnepi eseményeinek állandó résztvevője a kórus, színesítve ezzel is a rendezvényeket.

Szalagavatókon, emlékünnepségeken, könyvbemutatókon, sőt még sakkversenyeken is lehetett hallani Jubilate Női Kar énekét.

A felsorolások nem teljesek, de hűen tükrözik a kórus társadalmi jelentőségét, amelyet itt Ajkán betöltenek. Ezek mellett jelentős, amikor Ajka hírét viszik a világba. Dicséretes az a szorgalom és elhivatottság, ahogy rendszeresen járnak a próbára, ilyenkor háttérbe szorítva az otthoni teendőket és a családi életet. Ennek okán a családoknak is megjár a dicséret.

.A visszaemlékezés végén néhány dalt adtak elő a kóristák és Pernesz Tiborné Gizi a kórus rendkívül kreatív tagja megköszönte mindenkinek a közreműködését, segítségét, akik az elmúlt tíz évben hozzájárultak a sikeres szereplésekhez.Az ő sikerük nem csupán az éneklésükben rejlik, ki kell emelni a közösség összetartó erejét, amelynek mozgatórugója Hartinger Nándorné Ica. Utazások, kirándulások, baráti összejövetelek során kovácsolódnak össze, amelyekre olykor a családtagok és barátok is elkísérik őket.

Gratulálunk és további sikeres évtizedeket kívánunk a kórus tagjainak, vezetőjének, hangszeres kísérőjének.

Azt tartja a mondás, hogy „A férfi szívéhez a hasán át vezet az út” Ezt a Tósokberéndért Egyesület férfi tagjai nagyon jól tudják, ezért átírták a mondást a nőket megtisztelve és Nőnap alkalmával kocsonyát készítettek asszonyaiknak, lányaiknak.

A Nótakör idén is lelkesen készült a nagy napra

Így március 8-án nagyszabású program részesei lehettek a jelenlévők a Tósokberéndi Közösségi Ház földszintjén, ahol még a pót sörpadokat is be kellett állítani, hogy mindenkinek legyen helye.

Kocsonyák katonás rendben várják a sorsukat.

Az egyesület nótakörének férfi tagjai ünneplőbe öltözve verset mondtak, énekeltek harmonikaszó kíséretében, majd egy szál virággal kedveskedtek a hölgyeknek. Közben a városrész két önkormányzati képviselője – Dorner László és Rieder András – finom desszertet kínált.

Rieder András és Dorner László is készült

A köszöntés után a kocsonyát szolgálták fel a férfiak, amelyet előző nap hajnali fél ötkor kezdtek el főzni és egy éjszaka állt rendelkezésre, hogy megdermedjen. Mivel nem voltak mínuszok kint, ezért kis aggodalom volt a férfiak körében, mindenesetre este fel tudták szolgálni a kocsonyát, amelynek természetesen örvendeztek a hölgyek. Bárki is találta ki ezt a párosítást, telitalálat volt a részéről. (A kocsonyát főzte: Szilágyi Jenő, Nagy Lajos, Molnár István, Antal József és Csendes Róbert)

A figyelem a műsorban résztvevő férfiakra irányul

Az asszonyok is készültek sok finom süteménnyel, ami a boldogsághormont tovább emelte. Végül remek hangulatú, vidám program részesei voltak mindannyian. A férfiak még a mosogatáshoz sem engedték a hölgyeket, akik hálásan fogadták ezt a gondoskodást. Mert ezen az esten „A nő szívéhez a hasán át vezetett az út” – legyen ez így jövőre is! Addig pedig az év 364 napján a nők szorgoskodnak a konyhában.

Népes családja van Ajka város Díszpolgárának Tilhof Endrének. Két gyermeke, hat unokája és kilenc dédunokája, összesen 25 fő a szűkebb család létszáma, de a Tósokberéndi Közösségi házban még ennél is többen köszöntötték – több, mint negyvenen – 90. születésnapja alkalmából március 9-én a Tósokberéndért Egyesület szervezésében.

A 90 éves Tilhof Endre

 Az ünnepség nyitányaként Csendesné Bosits Éva Pappné Kozma Erzsébet (Kozma Bözsi néni) Tósok meg Berénd című versét mondta el. A vers írója egy rendkívüli tósokberéndi asszony volt, akinek nevéhez számos egyedi dolog köthető Ajkán és a településrészen. A teremben volt a vers írójának a fia Papp Jenő is. A költemény aktualitását az adta, hogy a Tilhof családdal egy környéken lakott a Papp család évtizedekig a Szigetvárban (Liszt Ferenc és Vasút utca).

Az ünnepségen részt vett Tölgyesi József dr. egyetemi tanár, számos tisztséggel bíró könyvszerkesztő, helytörténetkutató Veszprémből, dr. Horváth József alpolgármester, Rieder András önkormányzati képviselő, az Ajkai Helytörténeti Klub tagjai, a Tósokberéndért Egyesület tagjai és az ünnepelt családja.

Tilhof Endre átveszi a számára készített szobrot Ozorai Sándortól 

Geri Gyula, mint az egyesület elnöke köszöntötte Tilhof Endrét, a 90 éve alatt megírt, megalkotott maradandóságot kiemelve. Dr. Horváth József köszöntőjében Tilhof Endre munkásságát tekintette át és adta át az önkormányzat ajándékcsomagját.

Falubelije és író társa, Csendesné Bosits Éva köszöntőjében személyes ismeretségüknek néhány momentumát emelte ki. Elsőként, hogy Tilhof Endre, az ő anyukájával egy tavaszon született itt Tósokon 1934-ben, hogy az ünnepelt anyósa Tóth Jánosné pedig az első tanító nénije volt. Felelevenítette a Tósokberénd és temploma, valamint a Tósok hét évszázada című kötetek születésének a történetét a falu lakóinak a szemszögéből.

Előtérben a család néhány tagja

Tilhof Endre 11 kötetet írt Ajka és környékéről, amellyel a település legtermékenyebb helytörténetírója. Legjelentősebb műve Ajka város általános lexikona, amelynek anyagát nyolc évig gyűjtötte. 6700 bekezdésből és 250 320 szóból álló munkán több tízezer munkaórát dolgozott. Az utolsó könyvet ketten írták e sorok szerzőjével Tósokról, Beréndről, Tósokberéndről, a két település egyesítésének a 70-ik évfordulója alkalmából, amelynek Külön is együtt címet adták. Szorgalmazója az Ajkai Századok folyóiratnak, amelyből eddig 18 szám jelent meg.

A 90 évesen is aktív könyvtárigazgató küldetésének tartja az ismeretterjesztést, ezért napjainkban is működtet egy Ajka anno oldalt a facebookon, ahol tájékoztatja az érdeklődőket az aktuális évfordulókról, eseményekről.

Elhangzott, hogy tapasztalatára, megszerzett tudására még napjainkban is nagy szükség van. Ugyan hetek óta mondogatta: „Nem jó 90 évesnek lenni!” de a társai örülnek, mert még tud számukra tanácsot, útmutatást adni.

Heffler László helytörténeti kutató egy nagyon frappáns verssel köszöntötte, kutató társát, amelyben az Úrhoz fohászkodott, hogy adjon még neki egy kis időt és 100 évig meg se álljon. (Heffler Lászlónak is már csak másfél éve van a 90 évig!)

Ezek után Tilhof Endre meghatódva köszönetet mondott az ünnepség résztvevőinek, majd felidézte életének fontos eseményeit, amelyekben nagy szerepet játszott a szerencse is. Ekkor a Rátkai tűzérekre gondolt, akik megmentették családja életét, vagy a sikeres gyógyulását említette a gyermekkori betegségéből, de amint az idő igazolta szerencsés volt a találkozása a könyvtárosi munkahellyel is.

Végül a jelenlévők néhány kedves szóval, emléklappal és borral köszöntötték fel az ünnepeltet. Varga György egy alkotással érkezett. A Tósokberéndért Egyesületből Ozorai Sándor egy könyvet kikölcsönző, olvasó lányról formázott szobrot adott át. Györkös József, a felesége Harczi Ilona által vart többfunkciós párnát nyújtott át, amelyre a kilencvenes szám volt hímezve.

Közben a torta is megérkezett, amelyet Tilhof Endre körbekínált, majd baráti beszélgetéssel, a rendező egyesület vendéglátásával zárult az ünnepség.

Tán nem tűnik szerénytelenségnek, ha a Tósokberéndi Kolbásztöltő Fesztivált a TÓBERKÓBI-t a nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan sorszámozzuk. Idén 2024-ben a Párizsban megrendezésre kerülő olimpia a 33. valójában pedig a 30. Hiszen egy az I., kettő a II. világháború miatt maradt el.

A Tóberkóbi tekintetében ez úgy hangzik, hogy 2024-ben a betervezett tizenegyedik, de a világjárvány miatt a 2020-as és a 2021-es elmaradt, így a valóságban a kilencedik Tóberkóbi résztvevői voltunk március másodikán szombaton.

Megtelt a közösségi ház szorgalmas töltőkkel Tósokberénden

Nagyon kellemes időben egy rendkívül hangulatos, kulturált rendezvény zajlott a közösségi házban és az udvarán a Tósokberéndért Egyesület szervezésében, tizenegy csapat részvételével, Geri Gyula elnök vezényletével. A Kol-Bikák, Jó-Kiss csapat, Tavaszváró, Bél-töltő, Kolb-Ászok, Tósoki vegyes, Belesek, Hagyományőrzők, Kajdiak, PalkoviCsapat és a Tósok City mutatta meg a kolbásztöltő tudását, fantáziáját az egységes öltözködésben, ízlését a töltőhely kialakításában.

Bél ellenőrzés, tisztítás az asszonyok dolga volt mindig, most is.

A 2014-óta szervezett eseményen a résztvevők nagy része több éves gyakorlattal rendelkezik. Voltak olyan közreműködők, akik minden egyes fesztiválon részt vettek. Talán ennek is köszönhető, hogy flottul mentek a dolgok és jóval a töltésre szánt idő előtt végeztek a 10 kiló hús ledarálásával, fűszerezésével, összegyúrásával és töltésével.

A szakszerűséget, a munkamenetet, a higiéniát a három tagú zsűri ellenőrizte, pontozta. A zsűri elnöke Csáky István, a Somló Hús Devecseri Húsüzem ügyvezetője volt, továbbá Dorner László képviselő, alpolgármester és Csendes Róbert, a rendező egyesület társelnöke értékelte a teljesítményeket. Így öt arany, öt ezüst és egy bronz minősítést osztottak ki. A Somogyi László által felajánlott különdíjat Jáger Sándor kapta meg, aki a 89. évében járó legidősebb résztvevő volt. Palkovics József unokája, a 15 éves Palkovics Ádám a KÜLÖN IS EGYÜTT című helytörténeti könyvet kapta, mint legfiatalabb a kolbászgyúrásért. Különdíjban részesült a Kolb-Ászok, a Jó-Kiss csapat és a Tósok Cíty.

Munkában a zsűri

Egy rendkívüli esemény is történt a töltés során, amikor az egyik csapat tagja rosszul lett. Mentőt kellett hívni, amely további vizsgálatra a kórházba szállította. Megnyugtatunk mindenkit, hogy már otthon pihen a betegünk. Itt el kell mondani, hogy nem maradt magára a meggyérült csapat, a többiek a segítségükre siettek. Példás hozzáállás, összefogás volt az idei töltés legnagyobb erénye. Gratulálunk!

A remek hangulathoz az elnök is hozzájárult

A délelőtt folyamán az eseményen részt vett Rieder András képviselő is, aki néhány aktuális információval látta el az érdeklődő résztvevőket, ugyanúgy, mint Dorner László alpolgármester is, aki szívesen válaszolt a kérdésekre, hiszen ezekben a hónapokban több beruházás, felújítás is zajlik a településrészen.

A résztvevőknek nem kellett nevezési díjat fizetni. A húst és a belet a Devecseri Húsüzem biztosította, az egyesület finanszírozta. Ezzel is támogatta a Tósokberéndért Egyesület a tagság egész éves tevékenységét, amellyel hozzásegítenek a közösség gyarapításához. A megtöltött kolbászt mindenki elvihette haza az éléskamrája gyarapítására.