A jó szomszéd egy áldás, Isten ajándéka. Ezt nagyon jól tudják a Veszprém Megyei Honismereti Egyesületnél, hiszen megalakulásuk, 1991-óta fogják össze a megye településeinek aktív tagjait, akik honismereti, helytörténeti tevékenységet folytatnak. A közel 130 fős tagság a megye 60 településén él, amely településekkel szinte mindennapos kapcsolatokat ápolnak.
Az egyesület elnöke Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, projektfejlesztési tanácsadó (VEB 2023EKF). A sokoldalú, rendkívüli teherbírással megáldott elnök keresett meg bennünket a tavasszal, hogy a Szomszédolások során szeretnének eljönni Ajkára, hiszen az egykori szocialista iparvárosról keveset tudnak a megyében és az a kevés is az iparhoz köthető. Alkalmanként egy-egy esemény kapcsán már jártak Ajkán és településrészein, de összességében Ajka sokkal több kincset rejt. Így hat állomásból álló programot állítottunk össze, amely átfogó képet rajzol Magyarország 63-ik városáról.
Dorner László alpolgármester köszöntötte a városvezetés részéről a vendégeket
November 9-én csípős őszi reggelen az Ajkai Bányászati Múzeum előterében kezdődött az ismerkedés. Itt Dorner László alpolgármester, az önkormányzat, Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok főszerkesztője, szervező, az Ajkai Helytörténeti Klub, Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület részéről köszöntötte a félszáznál is több érdeklődőt.
A Bányászati Múzeum tárója nagy élmény volt azoknak, akik bánya belsőt eddig csak képen láttak
Horváth Károly klubtag, a múzeum szakmai vezetője tájékoztatójában beszélt az 1865-ben felfedezett szén lelőhelyről és a beindított szénbányászatról, majd nagy érdeklődés közepette bemutatta az Ármin akna területén1965-ben létrehozott kiállítás anyagát, a nagyközönség számára létesített tárót, a már örökbefogadott és a felújításra váró gépeket. Majd Gulyás Péter geológus az 1976-tól gyarapodó és 2013-tól a múzeum területén létrehozott őslény és kőzettárban kalauzolta el a látogatókat. Ahol láthatták a csodás borostyánféleséget az Ajkáról elnevezett ajkait ásványt, továbbá tudomást szerezhettek az ajkai születésű „dínó” kutató dr. Ősi Attila elért eredményeiről, például az Ajkaceratops kozmaitra nevezett dinoszauruszról.
Varga Andrea a tervek sokaságával mutatta be az egykori kriptongyárat
Második állomásként a világ első kriptongyárába kalauzolta el a csoportot Varga Andrea, a Csingervölgy Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A Kripton-ház Multikulturális Élményközpont kialakítása címmel elnyert pályázati pénzből újraértelmezték az 1937 és 1944 között működött Kriptongyárat. Elkezdődtek a munkálatok, amelyek laikusként úgy tűnik, hogy nagyon sok pénzt és temérdek munkát igényelnek. Tervek között szerepel többek között a fényművészeti projekt, az interaktív digitális élményközpont, kortárs művészeti projektek, fémszobrász telep. Az épületben a korábban működő Ajka Kristály kemencéinek a bemutatását szeretnék élménnyé tenni, üvegszimpóziumok, üvegművészeti kiállítások és wortshopok szervezésével. A tervezett Digitális Élményközpont meglepetések sorát fogja rejteni.
Horváth Tibor tanár Fekete Istvánról tartott magyar órát
A városközpontba érkezve, kis felüdülésképpen a Csónakázó-tó szigetén Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke és az író kedves állatai várták az egyesület tagjait a szoborparkban. Itt Fekete István legjobb ismerője tartalmas „magyar óra” keretében választ adott arra a kérdésre, hogy miért is mondjuk, mi itt Ajkán, hogy Fekete Istvánt ajkai írónak lehet tekinteni. Itt bontakozott ki írói munkássága! Szóba került A koppányi aga testamentuma, amelyet itt írt Ajkán, a Zsellérek, a Gyeplő nélkül, amelyek szereplői ajkaiak, zsófiapusztaiak és a művekben leírt események Ajkán és környékén történtek. Horváth Tibor kitért a történelmi háttérre, az író tragédiájára, amelynek következtében az egyik szemére megvakult. A jelenlévők egy kerek, tartalmas előadást hallhattak, amely remélhetőleg arra serkenti őket, hogy hazatérve levegyenek a könyvespolcról egy ifjúkori kedvencet.
A Városi Múzeumban hárman kalauzolták a vendégeket (Varga Andrea Angermayer Judit és Rénes András)
Honismereti egyesület lévén az 1989 november 9-én (pont a 35-ik születésnapján) Városi Múzeumot is megtekintették a vendégek. Az 1700-as években épült evangélikus lelkészlakban kialakított bemutató termekben a szűkös hely miatt három részre osztották a társaságot. Angermayer Judit muzeológus a város helytörténeti gyűjteményét mutatta meg a kezdetektől (Hercules szobor, Dexter sírkő) egészen napjainkig. A Fekete István emlékszobában (inkább emlékfolyósó) az író használati tárgyait, fényképeit, tárgyi emlékeit és műveit láthatták.
Varga Andrea ügyvezető rámutatott és tablókkal demonstrálta, hogy kollégáival azon dolgoznak, hogy tűnjön el az emberek mentális térképéről városunk, mint a gyárkéményektől magasodó szürke város. Ennek érdekében Ajkát egy izgalmas, kreatív várossá szeretnék átmenteni, úgy, hogy a múlt értékei, köztük a kulturális értékek a jövő városát gazdagítsák.
Rénes András régésztechnikus, a múzeum kreatív közösségének a terveit ismertette, akik a koruknál fogva a fiatalokat szólítják meg. Arra adnak feleletet, hogyan lehet a múzeumba vonzani a felnővő generációkat, hogy érdeklődjenek a régmúlt iránt. Az érzékszervek hogyan segítenek a felismerésben? Hogyan lehet interaktívvá tenni a múzeumot?
Mindezek nagy és merész tervek, amelyek megvalósítása hosszú éveket vesz igénybe. De addig még a múzeumlátogatók megtekinthetik az említetteken kívül a Borsos Miklós emlékkiállítást, a Molnár Gábor emlékszobát és az időszaki kiállításokat.
Az érdeklődők, közöttük az első sor jobb szélén Tál Zoltán atya hallgatja Csné Bosits Éva két emberöltőnyi emlékét a tósokberéndi katolikus templomban
Ötödik állomásként Tál Zoltán, a nyáron kinevezett atya köszöntötte az egybegyűlteket a tósokberéndi katolikus templomban, amelyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel 1808. június 10-én. Csendesné Bosits Éva a templom bemutatását megelőzően köszönetet mondott Zoltán atyának és Kothencz János egyházközségi elnöknek, hogy lehetővé tették a környék legszebb templomának a bemutatását a megye, sőt az ország számos helyéről érkezett 50-60 fő vendég számára. Majd röviden ismertette a település (Tósok, Berénd, Tósokberénd, Ajka 4.) több, mint 800 éves múltját. A szentegyház főbb paraméterein túl bemutatta a templombelsőt és néhány maradandót alkotó plébánosról is mesélt történeteket. Sajnos a 30-40 perc kevés volt ahhoz, hogy a két emberöltő alatt összegyűlt értékes emlékeit meg tudta volna osztani a vendégekkel. Viszont a többség nem járt még e falak között, de örültek a lehetőségnek és elcsodálkozva, elismerően tekintettek körbe.
Geri Gyula elnök is köszöntötte a vendégeket
A templom bemutatását követően a Tósokberéndi Közösségi Házban a 2010-ben alakult több, mint 100 fős Tósokberéndért Egyesület látta vendégül a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület szervezésében érkezett vendégeket. Geri Gyula, a helyi egyesület elnök köszöntője után kis rögtönzött műsort adott az egyesület nótaköre kiegészülve két amatőr verselővel (Józsa K. és Somogyi L.). Márkusné Vörös Hajnalka a vendégek nevében köszönte meg a tósokberéndiek vendégszeretetét
Akiknek nagy érdeme van abban, hogy finom ebéd került a vendégek asztalára
A megterített asztalokon előételként a hagyományőrző disznóvágásból származó házi sonka falatkákat tálaltak fel az asszonyok, az öt szakács (Csendes R., Tóth J., Molnár I., Szilágyi J., és Pásztori B.) felszolgálta a tartalmas gulyást pogácsával. Desszertként tíz háziasszony édes és sós süteménnyel készült. Az italokból is volt választék, Somlói bor, frissítő és még Szentkúti forrásvíz is került az asztalokra. Ajándékként Harczi Ilona tósokberéndi születésű egyesületi tag minden vendéget megajándékozott egy saját maga által varrt kulcstartóval, Hajnalkának pedig kis ajándékcsomagot készített.
Lehetőséget kaptak arra is a vendégek, hogy megtekintsék az emeleten található Sport múzeumot, amelyet a gyűjtemény, a relikviák összegyűjtője, a múzeum összeállítója Ládi János, a helyi egyesület tagja mutatott be. A nagyterem falán Tósok és Berénd egyesítésének 70. évfordulójára készített régi képek, dokumentumok hozták közelebb a múltat a jelenhez Csné Bosits Éva gyűjtése és összeállítása által.
Mindannyian reméljük, hogy jó szájízzel, kellemes benyomásokkal tértek haza a vendégek. Ez a november kilencedikei program kis ízelítőt adott Ajka értékeiből, abban a reményben, hogy még visszatérnek hozzánk. Talán megváltoztattuk azt a sokakban eddig kialakult képet is, amely Ajkát szürke, poros iparvárosként véste be a köztudatba.
Ők ajkaiként vesznek részt a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkájában (Heffler László, Tilhof Endre, Horváth Károly és Varga György)