„Oh Szent Borbála! Hozzád fordulunk mindazok, kik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól. Könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk, mindörökké. Ámen”
Így imádkoztak minden leszállás előtt a bányászok, mert a hitnek nagy szerepe volt a bányában dolgozók életében, amikor a feleségek aggodalommal teli szívvel engedték le férjeiket, fiúgyermekeiket a bányába. A félelem megalapozott volt, hiszen 1865-től számított ajkai szénbányászat 139 évében 189 bányászt hiába vártak haza.
Rájuk emlékezünk december 4-én Borbála napján és minden bányászra, akik életük kockáztatásával keresték a kenyeret családjaik megélhetésére és felhozták a mélyből a szenet Ajka ipara számára.
Történelmi pillanatok /Fotó: Györkös
Ez, a társai iránti tisztelet vezérelte Győr Sándort, a bányász szakszervezet egykori vezetőjét, hogy kezdeményezze a Szent Borbála szobor felállítását a városközpontban. A munkára Bánvölgyi László szegedi szobrászművészt kérte fel, akivel 2001-ben az ajkai bemutatkozásakor ismerkedett meg. Az alkotó az akkor kiállított kis Borbála szobrot formázta meg 2004-ben és süttői gránitra helyezve állították fel a városi művelődési központ előtti parkban. Majd 2005. január 14-én az 1909-es Ármin-aknai tragédiára emlékezve avatták fel. Az alkotást a Bakonyi Erőmű Rt, a városi önkormányzat és a Keller Print Kft kiemelt támogatásával állította Ajka város lakossága. Adományok nagy számban érkeztek magánszemélyektől és ez alkalomra kiadott képeslapok árusításából. A szobrot Pál Béla államtitkár avatta fel és dr. Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg.
Helyére került a szobor /Fotó: Györkös
Az emlékhelynél évente Borbála napkor megemlékezést tartanak, amikor a bányászattal kapcsolatos civil szervezetek és a városvezetés elhelyezi a megemlékezés virágait a talapzaton, idén december 3-án 14 órakor.
Szent Borbála
A pogány édesapa Dioscuros nem szerette volna, ha lánya Borbála felveszi a keresztséget, ezért magányos toronyba zárta. A lányhoz mégis eljutottak Krisztus tanításai és titokban megkeresztelkedett. Az apa ezt megtudva, haragra gerjedt. Meg akarta ölni lányát, aki csodák közepette megmenekült. Árulás folytán később mégis rátalált. Elfogták, megkínozták, halálra ítélték, amit apja hajtott végre, aki tettéért megbűnhődött. A kivégzés után villám sújtotta agyon, elemésztve testét. Borbála életútját végig kisérve; a jó halál, a bányászok, a kohászok, a tűzszerészek, az ágyú- és harangöntők, a várak, az erdők védőszentje. Toronnyal, pálmaággal, könyvvel és kehellyel szokták ábrázolni. Sírja csodák színhelye, de számos népszokás is fűződik Borbála napjához. (Az interneten található írások nyomán.)