Ajka a II. világháború küszöbén hatalmas fejlődésnek indult. A környező településekkel együtt lélekszáma a duplájára emelkedett. Iparágak, vállalatok épültek egymásra, amelyek telepítéséhez, működtetéséhez a technikán túl a személyi feltételeket is meg kellett teremteni.
A lehetőségek idevonzották az embereket, így az ország számos részéből érkeztek kétkezi munkások és elismert nagy tudású, bizonyítási vággyal teli szakemberek. Közülük most ketten kaptak domborművet a Bányászati Múzeum előterének falán december 3-án. Baloghy Jenő (1906-1959), a Bánya Kiserőmű vezetője, az Ajkai Erőmű főmérnöke, igazgatója és Aschner Lipót (1872-1952) Ajka meghatározó iparának a telepítője. Az alkotó Keresztes Tibor magyarpolányi szobrász.
December 3-tól már hét nevezetes ember domborműve látható a múzeum előterének a dicsőségfalán.Baloghy Jenő és Aschner Lipót került Ruzsinszky István, Bóday Gábor, Riethmüller Ármin, dr. Zámbó János és Benyó István mellé.
A múzeum előterében tartott ünnepségen a vendégek között találkozhattunk Baloghy Jenő családjával, közöttük lányával dr. Balogi Zsuzsanna nyugalmazott háziorvossal. Bóday Gábor egykori bányamérnök családjával, az unokájával Bóday Csabával.
Vollár Attila méltatta Aschner Lipót és Baloghy Jenő munkásságát / Fotó:Csné
A program házigazdája Horváth Károly, a múzeum vezetője köszöntötte a vendégeket. Majd Vollár Attila, a Bakonyi Erőmű vezérigazgatója méltatta a két nagy értékteremtő ember felbecsülhetetlen érdemeit, amit Ajka iparának a felvirágoztatásában tettek a múlt század első felében, utat mutatva a jelen kor ifjú szakemberei számára. Baloghy Jenő domborművét lánya, míg Aschner Lipótról készült alkotást Bóday Gábor unokája leplezte le.
Az ünnepség végén tartott fogadáson bajtársi beszélgetések, visszaemlékezések folytak az ünneplőbe öltözött bányászok és a vendégek részvételével.
Baloghy Jenő
A Makón született okleveles gépészmérnök a magyar ipar fellegvárában a Láng L. Gépgyárban kezdett dolgozni, majd a Lóden és Posztógyár Rt üzemvezetői beosztását elhagyva jött Ajkára 1937-ben, itt az Ajkai Kőszénbánya Rt villamos erőművének műszaki vezetője lett. Majd az Ajkai Erőmű helyének a kiválasztásától kezdődően az üzembehelyezésig minden munkában jeleskedett, az erőmű nélkülözhetetlen műszaki vezetője, igazgatója. Az Ajka II. Erőmű tervezésében is aktív szerepet vállalt. Lelkiismeretes, körültekintő, precíz vezető volt. Lánya Balogi Zsuzsanna őrzi hagyatékát, fotóit, amelyekkel Ajka sok kis gyöngyszemét hagyta az utókor számára.
Aschner Lipót
Assakürtön, Szlovákiában született. Gyakornokként került az Izzó elődvállalatához. Folyamatosan feljebb és feljebb kerül a ranglétrán és a magyar finánctőke közismert képviselője lett. Nevéhez fűződik a Tungsram márkanév létrehozása. Az Izzó 1928-ban megvásárolta az Ajkai Kőszénbánya Rt. részvényeinek a többségét, majd megépítették az 1944-ig működő Kriptongyárat és megkezdték az Ajkai Erőmű felépítését is. 1944-ben a Gestapo elhurcolta, de a Tungsram Rt. tulajdonosai 100 ezer frankos váltságdíjjal kiszabadították. Svájcba került, majd 1948-ban hazatért. Haláláig az Egyesült Izzó igazgatóságában dolgozott alelnökként. A nemes ügyek támogatója volt, többek között az Újpesti Tornaegylet elnöke és mecénása. Itt helyben a tósoki árván maradt gyerekeket vette pártfogásába.
