A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a weboldalán hívja fel a figyelmet arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen az állatok pusztulását okozhatja. Ilyenkor ősszel különösen fontos, hogy odafigyeljünk apró tüskés barátainkra, hiszen a családi házas övezetekben, vagy akár a parkokban is hatalmos kupacokban állnak az elszállításra /ledarálásra / komposztálásra váró lehullott levelek.

Hogyan vigyázhatunk a sünökre? Ehhez több tippet is adnak az oldalon, kiválogattuk a legfontosabbakat:

• Ha lehet, ne bolygassuk a kupacokat, de ha mégis a levelek, gallyak eltakarítására készülünk, akkor első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a gereblye nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
• lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül;
• ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
• a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a sünöknek