Csinos, fiatal hölgyek állnak az országút szélén. Egyikük az autónak támaszkodik és rágyújt. Amikor meglátják a közeledő rendőrautót, feszengeni kezdenek, mintha valami rosszban sántikálnának. Az egyenruhás gyanakodva méregeti őket. Vajon kinek mi jut eszébe erről a jelenetről?

Elárulom: a lányok rendkívül tehetséges matematikusok, akik a NASA űrprogramjában dolgoznak. Nem elég, hogy nőként látnak el nagy felelősséggel járó feladatokat, még színes bőrűek is. Egy jó autóra viszont nem futja a fizetésükből, hiszen a munkahelyükre menet lerobbannak vele. Miután a rendőrben realizálódik a pozíciójuk, rögtön hangnemet vált és segítőkésznek mutatkozik.

Nos, a film kezdőjelenete előrevetíti az afroamerikaiakkal, különösen a magasabban kvalifikált nőkkel szembeni társadalmi attitűdöt, a bőrszínből adódó kirekesztettséget a fehér férfiak által uralt világban. Hiszen, ha fekete vagy, nem ülhetsz oda, ahova neked tetszik, csak a színes bőrűek mosdóját használhatod és a számodra kialakított részlegeket. Nem juthatsz ugyanolyan magasra a szakmai ranglétrán sem, mintha fehérbőrű lennél.

A helyszín természetesen Amerika, a ’60-as években. Ekkor űrverseny folyt a Szovjetunió és Amerika között. Mindkét nagyhatalom célja az volt, hogy embert küldjön a világűrbe, illetve a Holdra.

Az igaz történeten alapuló, izgalmas filmben a finom humor és némi irónia jellemzi leginkább a párbeszédeket: „már nőkre bíznak ilyen munkát, nem azért mert szoknyát hordanak, inkább azért, mert szemüveget”. Elhangzik néhány bántó mondat is, mint: „ne hozzon rám szégyent, itt még nem dolgozott színes bőrű”. Hatásos jelenet, amikor Kevin Costner leveri a színes bőrűek mosdójának tábláját, mivel: „itt a NASA-nál ugyanolyan színűt pisilünk”.

Összegyűjtöttünk néhány érdekességet is a film főszereplőiről. A valóságban Katherine Johnson megtagadta a kijelölt mosdó használatát, ehelyett a fehérek helyiségét használta. Az viszont az életben is megtörtént, hogy John Glenn nem szállt be az űrhajóba addig, míg Katherine át nem számolta a számítógép által megadott koordinátákat. Katherine a munkájáért 2015-ben Barack Obamától átvehette az Elnöki Szabadság-érmet, illetve nevét viseli egy új kutatórészleg is. A másik főszereplő, Mary Jackson a NASA első afroamerikai női mérnöke lett - de ehhez nem kellett bírósághoz fordulnia, ahogy a filmben láthattuk. Végül a harmadik főszereplő, Dorothy Vaughan volt az, aki értett az első IBM számítógépek használatához, és ő volt az első afroamerikai csoportvezető is. A Holdon kráter viseli a nevét.

Ahogy látjuk, a főszereplők színes bőrű nőként úttörők voltak a hivatásuk több területén, ami talán egy kicsit azt is bizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen. Kemény munkával, határozott elképzelésekkel és kitartással korábban hihetetlennek számító eredményeket lehet elérni.

A film eredeti cím: Hidden Figures, amerikai életrajzi filmdráma. Theodore Melfi rendezte, a forgatókönyvet Margot Lee Shetterly azonos című könyve alapján Melfi írta, Allison Schroeder forgatókönyvíróval közösen. A filmet 2016-ban forgatták.

A film a következő linken megnézhető: https://videa.hu/videok/film-animacio/a-szamolas-joga-2016.-WJ9ouSzbuBdM5PbD