Amikor az Ajkai Bogáncs Gyermekkönyvtár meghirdette rajzpályázatát általános iskolás gyerekek részére E.T.A. Hoffmann: „Diótörő” című klasszikus karácsonyi meséjéből, még nem tudhatta, hogy a könyvtár eddigi legsikeresebb pályázatának könyvelhetik majd el. Az eredményhirdetésre december 8-án került sor. A díjazottak a Városi Könyvtár Alapítványának és dolgozóinak köszönhették az értékes jutalmakat.
A pályázatra rendkívül nagy volt az érdeklődés, hiszen 332 alkotás érkezett be november végéig, amit szabadon választott technikával készítettek az iskolások. A több száz rajzból 48-at értékelt a zsűri: A gyerekek és az őket kísérő szülők, nagyszülők, pedagógusok a moziban foglaltak helyet, így amellett, hogy kényelmesen elfértek, kivetítve láthatták a pályaműveket.
Az okleveleken és ajándékcsomagokon kívül, különleges jutalmakat is kisorsoltak a versenyző gyerekek között, mégpedig három diótörő figurát és J.K. Rowling: „A karácsonyi malac” című meseregényét. A szép ajándékokat Simon Judit, a Városi Könyvtár szakmai igazgatóhelyettese adta át.
Gombos Anikó gyermekkönyvtáros több érdekességet is megosztott a jelenlévőkkel. A könyvtárosok annak okán választották a Diótörő című művet, mivel szép karácsonyi történet. Balett előadásként is elterjedt, a figura pedig a karácsony egyik jelképévé vált. A mese egy kislány karácsonyi álma, amiben varázslatok történnek. A legfontosabb mondanivalója talán az, hogy a szeretet csodákra képes.
1816-ban jelent meg Hoffmann eredeti története, ami ekkor még nem vált híressé. Később Csajkovszkij (1840-1893) zeneszerzőt felkértek a megzenésítésére – innen indult diadalútjára. A Diótörő volt a zeneszerző utolsó balettje és egyúttal az utolsó színpadi műve is. Az eredeti mese egy kissé más, mint ahogy sokan ismerjük. Sokkal sötétebb képet jelenít meg, ezért már a balett alapjául sem ezt választották, hanem Alexandre Dumas (1824-1895) francia író átiratát használták. Azóta számtalan filmadaptáció készült belőle, nagyon sok megjelent könyvátiratban, diafilmen is. Ezek már a kisebb gyerekek számára is sokkal befogadhatóbb, szelídebb változatai az eredeti történetnek. Maga a Diótörő figura története is elég régre nyúlik vissza. A XVII. században, Németországból indult világhódító útjára. A fából, kézzel készített, festett figuráknak mélyebb jelentést: mágikus erőt is tulajdonítottak. A bábukra szerencsehozó szimbólumként tekintettek, úgy gondolták, hogy védelmezik a családot és elűzik a gonosz szellemeket. Ezért is került sok házban a karácsonyfa alá, hogy megvédje a ház lakóit.
Antalné Galla Nikoletta tanárnő, a zsűri elnökeként értékelte a munkákat. A gyerekek mellett elismerte a pedagógusok és a szülők segítségét, támogatását is. A szemet gyönyörködtető képek közül kiemelte a mozaik- és a vegyes technikákkal készülteket, a szép felületkezeléseket. Meglepték a diákok a friss, újszerű ötleteikkel. Örült annak is, hogy engedték szárnyalni a fantáziájukat.
Az első helyezést 13 általános iskolás érdemelte ki, 14 gyerek kapott második díjat és 13 nebuló harmadik helyen végzett. Különdíjakat is kiosztottak: 8 csemete vehette át érte a jutalmat.
Az első helyezettek névsora: Csányi Flóra, Brunner Lara, Molnár Buda és Fábián Emma („Csodavár”); Szücs Soma, Timár Alexa, Kovács Petra, Takács Bálint és Németh Nóra (Fekete-Vörösmarty); Czigler Virág, Kollár Csillag Virág (Eötvös-Kossuth); Varga Viktória és Korcz Ármin (Molnár Gábor).
A könyvtár folyosóján több látványosságot is találhatnak az arra járók. A díjazottak munkái december 23-ig láthatóak. A Bogáncs Gyermekkönyvtár előtt pedig egy nagy Diótörő figura látható, amit Gombos Anikó gyermekkönyvtáros készített.
