Dezső, azaz Desiderius latin eredetű óhajtott, kívánt szóból származtatják. Bizony már a XI. a Dezső a sorban, akit a Tósokberéndért Egyesület tagjai nagyon várnak, óhajtanak, kívánnak ilyenkor januárban télvíz idején a vágáskor.
A legendás böllérek, a szülők, a régi ősök iránti tiszteletből már a tizenegyedik hagyományos disznóvágást szervezték meg január 28-án, amely hasonlított is, meg nem is a portákon végzett ölésekhez.
XI. Dezsövel a korai kelők / Fotó: Györkös
…Családi házaknál, már napokkal előbb készültek a nagy eseményre. A háziasszony esténként megpucolta, kiválogatta a rizst, kitakarította a kiskonyhát, ahol a munka nagy részét végezték. Lemosta a bontóasztalt. Lehozta a padlásról, elővette a kamrákból, spejzből az ilyenkor használatos edényeket: a sózó-, bélpucoló teknőt, a melencét, üstöt, nagy vájlingot, krumplinyomót, vindőjt, hurkatöltőt és egyéb kisebb edényeket. Ezeket gyökérkefével jól átsikálta, tisztára mosta. Odakészítette a nélkülözhetetlen fehér vásznakat a hús és a kezek törléséhez. A gazda elővette a rendfát, kaparót, orrkampót, hurokfogót, a különböző késeket, fenő vasat, gondoskodott az ól tisztaságáról és a szalma előkészítéséről a pörzsöléshez.
Az ölést megelőző napon a feleség megtisztította a fokhagymát és a vöröshagymát, majd a vöröshagyma nagyobb részét kockára vágta és lesütötte, hogy a vágás napján ne kelljen vele bajlódni. A leveshez a sárgarépát és fehér répát is előkészítette. A vágáshoz a fogó embereket, segítségeket már napokkal korábban meghívták.
Az ölés napján, hajnali öt órakor, felkelt a család. A ház ura tüzet rakott kint a katlanban és a kiskonyhában. Feltette a vizet forralni. A házi asszony a lakásban begyújtott a sparheltbe és készítette a fahéjas, szegfűszeges, izabellás, lugasi forralt bort reggeli melegítőnek. Fél hétre gyülekeztek a férfiak a vágáshoz. Bátorítónak jó kis házi pálinkát kaptak, utána elővették az ölőkést így az eddig dédelgetett hízó sorsa megpecsételtetett…
Palotai Ferenc, Takács Lajos, Csendes Róbert, Dorner László, Tóth József, Pásztori Béla / Fotó: Györkös
A közösségi ölésen sok szorgos ember végzi azt a munkát, amit a családi vágáson 6-8 ember. A Tósokberéndért Egyesület 2023-as disznóvágásán a pénteki előkészületekből 20-an, a szombati vágásból 30-an, a vasárnapi romeltakarításból 15-en vették ki a részüket Csendes Róbert szervezésében, Palotai Ferenc és Tóth József böllérrel az élen. Persze igazságtalanok vagyunk, ha hasonlítjuk a kettőt, hiszen sokkal több kolbászt, hurkát késztenek, ha az egyesületnek vágnak. De a hangulatát sem lehet összehasonlítani a kettőnek. Az egyesületnél idén egy harmonikás volt, de néhány éve hárman is húzták a munkakedvet csináló nótákat. Munkakedv pedig volt, mert délután öt órára minden nagyobb teendőt elvégezett a jól összeszokott társaság. Egy 20 literes vindőjre való zsír kisült és a füstölni valók is a helyére kerültek. Szépen megtelt a hűtőláda, amely az éves ellátmányt fogja biztosítani a rendezvényeken. Mindenki valami plusszal hozzájárult, hogy az egyesület finom disznótoros vacsorával tudja fogadni azokat, akik vendégségbe érkeztek. Összesen félszázan gyűltek össze a 17 órára meghirdetett estebédre.
Geri Gyula elnök megköszönte a résztvevők munkáját/ Fotó: Györkös
Üde színfoltja volt az eseménynek, amikor az Ozorai család reggelre a frissen kisült lángossal, a vacsora desszertjeként pedig palacsintával örvendeztette meg a résztvevőket. Az esemény sikeréhez Dorner László alpolgármester is hozzájárult a reggeli fogópálinkával, az esti karton sörrel és szorgos munkájával.
Szeressük egymást gyerekek...szólt a nóta / Fotó: Györkös
Köszönet jár minden dolgos asszonynak, lánynak és férfinak, aki a közösségért feláldozta szabadidejét és munkájával gyarapította az egyesület ellátmányát. Köszönet a remek hangulatért, amelyet kötelezően a nótakör teremtett meg. A legvégén nem maradt el a Seres Rezső dal.
„Szeressük egymást gyerekek, / A szív a legszebb kincs. / Ennél szebb szó, hogy szeretet /
A nagyvilágon nincs. / Az élet úgyis tovaszáll, / A sír magába zár. /Szeressük egymást gyerekek, / Hisz minden percért kár!”