Változó világunk tele van meglepetésekkel, amelyet főként a fiatalok okoznak számunkra a tehetségükkel, a látásmódjukkal, a meghökkentő terveikkel. Olyan érzésünk van sokszor, mintha nem is közöttünk nőttek volna fel, pedig csak annyi, hogy más kapukat nyitogatnak, mint a szüleik és a nagyszüleik korosztálya.
Évekkel ezelőtt egy baráti család unokáját fedeztem fel a közösségi médiában, ahogy utcazenélt Budapesten. Telt múlt az idő és egyre többet lehetett tudni a fiatalemberről, főként napjainkban a megjelent első albumával kapcsolatban. Most itt a Szó-labor olvasóinak is bemutatjuk az eddigi útjáról és terveiről készült interjút.
Heron Lane, alias Horváth Áron 2005-től az akkori Borsos Miklós Általános Iskola ének-zenei tagozatán végezte az alapfokú tanulmányait. Majd a Bródy Imre Gimnáziumban érettségizett 2017-ben. Közben gitározni tanult.
A magyar fülnek szokatlan nevet választottál. Mi a háttere a névválasztásnak?
– Egy régebbi duómban a névválasztásnál volt egy olyan ötlet, hogy mindketten keresünk egy állatot vagy növényt, ami valamennyire reprezentál minket. Innen jött, ami nagyon hasonlóan is hangzik a nevem angol kiejtéséhez: Aaron -> Heron
A Lane-t a Pink Floyd Arnold Layne című számából vettem, bár az írásmód különbözik.
A zenei tanulmányaid elején miért pont gitározni tanultál?
– Keresztapámtól kaptam az első gitárom 5-6 éves korom körül, majd pár évvel később elkezdtem zeneiskolába járni. Ebben az időszakban nagyon inspiráltak apa gyűjteményében megtalálható előadók, közülük is kiemelném a Led Zeppelint. 14 éves korom körül kezdtem felfedezni a saját zenei világom. A gitár azóta is a fő hangszerem, de nagyon sok nem gitárcentrikus műfajnak és előadónak is a rajongója vagyok, ezekből is inspirálódom.
Kik határozták meg a zenei stílusodat, amit követsz?
– John Frusciante: az ő gitárjátéka volt rám a legnagyobb hatással, amikor kezdett kialakulni a saját ízlésvilágom. Amikor 15 évesen megtanultam az összes dalt a Red Hot Chili Peppers Blood Sugar Sex Magik albumáról, teljesen új kapuk nyíltak meg számomra. A szóló lemezei is nagy hatással voltak rám, egyik kedvenc dalszerzőm, egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy mennyien hallgatják a dalait, 100%-ban hű marad a zenei elképzeléseihez.
David Bowie: a Blackstar című album volt, ami először igazán megragadott. Elképesztően intelligens és kreatív ember volt, aki nem félt radikálisan változni a karrierje során. A popkultúra egyik legnagyobb alakja, több művészeti ágban is alkotott.
Jeff Buckley: kedvenc énekesem, hangterjedelem, sokszínűség, minden hangban rengeteg érzelem Emellett fantasztikus dalszerző is volt.
Daniel Johns: nemrég akadtam csak rá, de azonnal beleszerettem a zenéjébe. Bowie-hoz hasonlóan, ő is sok stílusban alkotott már. Nagyon szeretem a szokatlan akkord meneteit és dallamvezetését, ami kicsit emlékeztet a saját stílusomra is. Remélem, egyszer dolgozunk majd együtt, szerintem izgalmas lenne a végeredmény.
Milyen zenei élményeid vannak, amelyek determinálták a jelenedet?
– Csodás volt 15-16 évesen először saját számokat játszani az akkori zenekarommal, a Flashback-kel. Nagyon szabadnak éreztem magam, ekkor már biztos voltam benne, hogy ezen az úton akarok tovább menni.
Örök élmény Berklee Aspire kurzusán tanulni, és az USA keleti partján tölteni a nyár nagy részét. Sokat fejlődtem zenészként, fantasztikus embereket ismertem meg és rengeteg élménnyel lettem gazdagabb.
Anyukádtól tudom, hogy minden tantárgyból a legmagasabb minősítést kaptad ezen a kurzuson. Sőt felvételt nyertél álmaid egyetemére Bostonba, a Berklee College of Music-ra. Viszont a magas tandíj miatt kérdéses, hogy sikerül-e kijutnod.
– Igen felvettek az egyetemre, amelyet szeptemberben kezdenék, ahol a Contemporary Writing and Production szakot választanám, amelyben a dalszerzés, hangszerelés és produceri munka van központban. Az itt megszerzett diploma a zenetanításnál lenne hasznos, és adna egyfajta elismerést a szakmában, mivel a Berklee-t egyöntetűen a világ legjobb zenei egyetemei közé sorolják. A papírnál viszont sokkal hasznosabb és fontosabb, hogy a legjobb tanároktól és zenészektől tanulhatnék, egy hihetetlenül inspiráló, kihívásokkal teli, de elfogadó közegben. Szerintem nincs ennél jobb hely egy kibontakozni és fejlődni vágyó zenész számára, és az itt létrejött kapcsolatok, zenei kollaborációkban is hatalmas lehetőségek vannak. Több zenész folytatott itt tanulmányokat, akiket nagyra tartok, pl. John Mayer, Esperanza Spalding, St Vincent és Al Di Meola, de személyes ismerősöm Gyarmati Fanni gitáros és Matthew Davis is tanult itt.
Milyen hazai tanulmányok segítettek hozzá, hogy ekkora sikerrel ugorjad meg az amerikai szintet?
– A nyelvi megfelelőséggel nem volt gondom, hiszen az ELTE-n angol szakot végeztem. Zeneileg pedig napjainkban is a Kőbányai Zenei Stúdióban tanulok. A tanév végén „Szórakoztató zenész II” képesítő vizsgát fogok tenni, amelyhez elengedhetetlen a gitárzenei, a billentyűs, az ének és az ütős hangszer ismerete, amelyet neves tanároktól tanulok.
Kívánjuk, hogy sikerrel vedd az akadályokat. Talán nem lenne ördögtől való javaslat, hogy itt Ajkán bemutasd az eddig megszerzett tudásodat, hogy a hazai közeg megismerhesse a sajátos zenei világodat, azt amivel a világot rengető deszkákon szeretnél sikereket elérni.
A következő linkeken további információkat lehet megtudni a fiatalemberről:
https://www.youtube.com/watch?v=8rqRsttszwc
https://www.instagram.com/heronlanemusic/
https://www.facebook.com/people/Heron-Lane/100089266272171/
A Berklee College of Music egy kortárs zenei képzést nyújtó felsőoktatási intézmény Bostonban, az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában. A Berklee a hagyományos dzsesszképzésen túl a hiphop, reggae, salsa, rock, heavy metal és a bluegrass műfajában is oktat. A felvehető szakirányok közé tartozik többek között a zeneszerzés, a zenei produceri munkák, a filmzeneszerzés, a zeneoktatás és a dalszerzés is.Az iskola híres hallgatói közé tartozik például Al Di Meola, Steve Vai, John Petrucci, Mike Portnoy, Wang Lee-hom, Meghan Trainor, PSY és az Oscar-díjas Howard Shore is.
